Üdvözöljük a Tiszaújvárosi II.sz. Felnőtt Háziorvosi  Körzet honlapján!

A háziorvos élete és munkássága.   A körzet mindennapjai.   Rendelési idő.   Ki a helyettes?    Mi a sürgősség?   Előjegyzés.   Hogy lehet kicselezni a sorbanállást?   Hogy kerüljem el a szívbetegséget?    A régi gyógyszereimet akarom. Milyen gyakran járjak szűrővizsgálatokra?

Legfontosabb tudnivalók egy háziorvosi körzet működéséről.  Orvosi tanácsok. 


   Menü 


Tájékoztató a cukorbajról cukorbetegeknek, elhízottaknak és egészségre vágyóknak.
                                       

Látogatószámláló:
free counters

Vélemény küldése
Szavazás

Tetszik, vagy megosztás:
 
Kedveld

A tájékozatót az egészségeseknek, az elhízottaknak és a cukorbetegeknek ajánlom szíves figyelmébe. A tisztelt olvasóimat hozzá szeretném segíteni ahhoz, hogy a cukorbetegséget kerüljék el, ha már kialakult ismerjék meg és legyenek orvosaik segítségére egy eredményes gyógymód kialakításában. Érdeklődésüket tréfás, meglepő, sőt politizáló gondolatokkal kísérelem meg majd ébren tartani. A cukorbetegség és az elhízás nemcsak a közvetlenül érintett egyén, hanem az egész magyar társadalom, de inkább az egész emberiség közös problémája. A megoldása is csak közös összefogással képzelhető el. A cukorbetegnek ajánlott életvitel tulajdonképpen minden egészséges ember számára kívánatos lenne. Arra kérem minden kedves olvasómat, hogy a tájékoztatót egészséges hozzátartozóikkal és közvetlen környezetükkel is olvastassák el. Ha ezt megteszik, úgy Önök is jelentős részt vállalnak az országunkban egyre riasztóbb méreteket öltő korai elhalálozás és számos megbetegedés feltartóztatásában.

A cukorbetegség lényege

Szervezetünk kis, szemmel nem látható egységekből, sejtekből épül fel. Ezek az apró, csodálatos sejtek elvileg önmagukban is képesek mindarra, amire képes az a szervezet, amelyet alkotnak. A sejt például felfogja környezete információit, ezeket feldolgozza, és ezeknek megfelelően reagál. Képes szaporodni, táplálkozni és még nagyon sok másra. 

Ha sejtjeink jól működnek egészségesek vagyunk. Működésük legfontosabb energiaforrása a cukor (tulajdonképpen a glükóz).

A glükóz (egyféle cukor)  a sejtbe számtalan, parányi -kulcsra nyíló- ajtón keresztül jut be. A zárakat nyitó kulcsot inzulinnak nevezzük, a zárakat pedig receptoroknak.      


Az inzulint (a kulcsot) a hasnyálmirigy termeli, az ajtók a receptorokkal már eleve a sejtek felszínén vannak. Az elhízottak szervezetében a receptorok meghibásodnak, ezért a sejtek ajtói nehezen nyithatók. 

Ezt a nehézséget a hasnyálmirigy a szokásosnál több inzulin (kulcs) termelésével próbálja megoldani. Cukorbajban vagy kevés az inzulin, így az ajtók nem nyílhatnak, vagy éppen ellenkezőleg: túl sok van belőle, de ilyenkor a zárak (receptorok) meghibásodása és csökkenése miatt maradnak zárva az ajtók. Egyik esetben sem juthat kellő mennyiségű cukor a sejtbe, habár bőséges a kínálat.

A kívül rekedt cukor felhalmozódik a vérben, miközben a sejtek mégis "éheznek", energiaforrás nélkül maradnak.
Ezeket a finom történéseket nem érezzük meg, de valójában, persze sokkal bonyolultabban zajlanak. Szerencsénk, hogy a részletek pontos ismerete, csak a szakértőkre és a kutatókra tartozik. Következtetéseik nélkül a gyakorlatban képtelenek lennénk előrelépni.

Az inzulin a sejteket nyitó kulcsszerepe mellett bizonyos szint fölött fokozza az éhséget! Ne feledje: ha magas a vér inzulinszintje a zárak már károsodtak! A hasnyálmirigy annál több inzulint termel, minél több cukrot (vagy zsírt) eszünk. Ez a kórosan emelkedett inzulinszint  a zsírsejtek összfelületével arányos.  

Tehát minél elhízottabbak vagyunk, annál több mennyiségű inzulin szükséges az alapfeladatra, a glükóz sejtekbe juttatására.  Ez az állapot a hiperinzulinizmus. Olyasmi a helyzet, mintha egy gépkocsi alapfordulat-száma a szokásos 800 fordulat/perc helyett 4-5000 fordulat/percre lenne állítva. Látszólag minden rendben: az autó erős és gyors, de sokszorosan fogy az üzemagyag, kopik a motor. 
Ha rendszeresen nagy a cukorfogyasztásunk, vagy ha túltáplálkozunk a hasnyálmirigy fokozatosan, belefárad a túlzott inzulintermelésbe, aztán beadja a kulcsot.

Ha idáig jutott, kérem, tartson egy kis szünetet, s kóstolja meg az aspartammal édesített üdítőt. Gondolja át a fenti sorokat, s ha a megelőzés és a diéta fontosságához ér, ezt a részt feltétlenül olvassa újra.


A cukorbetegség típusai
  • Egyes típusú cukorbetegségben a hasnyálmirigy egyáltalán nem termel inzulint, ezért örök életre injekcióval kell pótolni. Általában gyerekkorban kezdődik, viszonylag ritka betegség.
  • Kettes típusú cukorbetegségben a vér inzulinszintje normális, magas, vagy alacsony. Leggyakoribb az, amikor az inzulinszint a szükségesnél magasabb.  Elsősorban a felnőttek, az idősebbek gyakori betegsége.
Hazánkban  közel 800 000 cukorbeteget ismerünk, szemben az 1940-es évekkel, amikor kb. 13 000-et tartottak nyilván, pedig akkor még Nagy Magyarországról beszélhettünk. 

Elhízottaink száma 3 000 000 körül van! Őket a cukorbetegség már kiszemelte, nagyrészüket becserkészte, és közülük kerül ki a cukorbetegek döntő többsége! 

A cukorbetegség nagyméretű elterjedésének okai.

Őseink, a nem is nagyon távoli múltban még fohászkodtak a mindennapi kenyerükért, ami bizony hol megadatott, hol nem. Ünnepelt a család, ha az asztalra édesség, sütemény került. Suttyomban az is, hogy, hogy nem, de csak a gyereknek jutott, a szülő megelégedett a morzsákkal is.  

Akkoriban még azt énekelték: "Ki a Tisza vizét issza..." Akkor még csak a kegyelmesék mérték nagy kanállal az ételt, a robotoló örvendett, ha vacsoráját kis lábaskában hazavihette gyerekeinek. Akkoriban, karácsonytájt, a 

disznótor végén már csak a szalonna, néhány szál kolbász és a disznófősajt árválkodott a füstölőben. A legfinomabb falatokat elpusztították a torosok, a maradék nagy részét - nehéz sóhajokkal fűszerezve ugyan - de illendő volt széthordani kóstolóba. Aztán már csak az első kakukkszóig volt nehéz…

Manapság gyerekeink a vizet jóformán csak tisztálkodásra használják. Csoki, szeletke, bonbon, csemege, süti, fagyi, ropi, szörpi nélkül el sem képzelhető a gyerekélet.

A felnőtt sem panaszkodhat: vacsorára a tejfölös mártásban ínycsiklandító velős csont mosolyog, mellette behűtött söröcske kacérkodik, a Dipancrin utánpótlása biztosított, a fagyasztóládában pedig méltányos áron szerzett hízó pihen. Talán-talán egy kis séta... Igen, az mindig hiányzik, dehát a fotel oly hívogató, oly kedves, különben is hamarosan kezdődik a "Barátok Közt".

Komolyra fordítva a szót: szervezetünk a hosszú évezredek alatt a mostoha körülményekhez, a váratlan nélkülözéshez alkalmazkodott. A XX. század civilizációs körülményei, a megváltozott mozgási és táplálkozási szokásaink tulajdonképpen megpróbáltatást jelentenek, amelyhez még nem volt elég időnk hozzászokni. A túlélésért folytatott mindennapos harcot a viszonylagos jólét, a fizikai munkát az ülő életmóddal járó szellemi munka váltotta fel. Ezek a hirtelen változások szervezetünket meglepetésszerűen, felkészületlenül érték.

Őseink döntő többsége az ínséges időket "takaréklángon" vészelte túl. Ez a képesség (a szakirodalom "takarékos génnek" nevezi) akkoriban nagy kincsnek számított, hiszen a túlélést mostoha körülmények között is biztosította.

Bebizonyosodott, hogy a cukorbetegek döntő többsége azokból kerül ki, akik örökölték ezt a - ma már elavultnak számító - képességet. Például a civilizációba csöppent indiánok viszonylag eltunyultak, túltáplálkoztak és elhíztak. Közöttük nagyon gyakori a cukorbetegség. Azok a társaik viszont, akik megmaradtak a primitív törzsi viszonyok között, a cukorbetegséget nem is ismerik.

A fenti és a hasonló megfigyelésekből a szakemberek azt a következtetést vonták le, hogy a II. típusú cukorbetegség elterjedésének két fő oka van:

1. Öröklött hajlam.
2. Elhízás, vagy túltáplálkozás.


*Teljesen bizonyos, hogy öröklött a betegsége, hiszen az én apám az ön apját ugyanezzel kezelte.

A betegség általában akkor alakul ki, ha ez a két tényező hosszú évekig fennáll. Az öröklött hajlam nem egyedüli okozója a betegség kialakulásának. Ha nem társul elhízással, vagy túlzott cukorfogyasztással, illetve indokolatlanul kalóriadús táplálkozással, a betegség sem jelentkezik. Azok a kövérek, akik jelenleg "még nem cukorbetegek", nagyon valószínű, hogy valamikor azokká válnak. Ugyanis, mint említettem a lakosság igen jelentős része örökölte a hajlamot (a "takarékos gént").

Az eddigieken kívül a cukorbetegség elterjedésében egyéb tényezők is szerepet játszanak: leginkább a mozgásszegény életmód, de a túlzott alkoholfogyasztás, a rostszegény táplálkozás és a túlhajszoltság is. A II. típusú cukorbetegek 20 %-a normál testsúlyú ugyan, de az energiadús táplálkozás többnyire náluk is bizonyítható.

Az egyes típusú cukorbetegség kialakulásában inkább különböző vírusfertőzések, vagy más, a hasnyálmirigyet károsító betegségek játszanak szerepet. Az öröklés bizonyított ugyan ebben az esetben is, de ma már tudjuk, sokkal kisebb jelentőséggel bír, mint ahogy eddig gondoltuk.

A cukorbetegségre hajlamos egyének (a rizikócsoport):
  1. Az elhízottak.
  2. Akik a szükségesnél lényegesen és tartósan többet esznek.
  3. Akinek a vérszerinti rokonságában II. típusú cukorbaj már előfordult.
  4. Azok az anyák, akik 4, 5 kg-nál súlyosabb gyereket szültek.
  5. Akik rendszeresen alkoholt fogyasztanak.
  6. Akiknek többször volt hasnyálmirigy-gyulladásuk.
  7. Akik keveset mozognak.
  8. Akik hosszú ideje hormonális fogamzásgátlót szednek.
  9. Akik hosszú ideig bizonyos gyógyszereket kénytelenek szedni.
  10. Azok az ötven évnél idősebbek, akik alacsony testsúllyal születtek.
A felsoroltakat a cukorbetegség szempontjából veszélyeztetetteknek tekintjük, vagyis ők tartoznak a cukorbetegség rizikócsoportjába. Minél több ilyen veszélyeztető tényező van jelen valakinél, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy a cukorbetegség valamikor kialakuljon. Az elhízással, magas vérnyomással, magas vérzsír értékekkel társuló cukorbetegség különösen súlyos veszélyhelyzetet jelent. Ezt a veszélyt a dohányzás többszörösre fokozza.

Ha úgy gondolja, hogy Ön is valamelyik rizikócsoportba tartozik,  feltétlenül említse meg orvosának, még akkor is ha teljesen panaszmentes!

A cukorbetegség által okozott panaszok:

Az esetek döntő többségében a kezdődő cukorbetegség semmilyen, vagy csak enyhe panaszokkal jár. A panaszmentesség akár évekig is eltarthat. 

Nagyon gyakori, hogy csak az időközben kialakult valamelyik szövődmény okoz panaszt. A következőkre ajánlatos figyelni, elsősorban azoknak, akik a rizikócsoportba tartoznak:
  • Szűnni nem akaró szomjúság-, éhségérzet, nagy mennyiségű vizeletürítés;
  • Elhúzódó sebgyógyulás, gennyedések, nehezen gyógyuló fertőzések;
  • Makacs szájszárazság;
  • Viszketegség (gyakori a nemi szervek tájékán);
  • Homályosabb látás;
  • Kétoldali végtagzsibbadások;
  • Szexuális problémák (pl. makacs hüvelyfolyás, impotencia, stb.);
  • Indokolatlan gyengeség;
Egy fogfájáshoz, vagy egy lábtörés okozta fájdalomhoz képest, a felsoroltak "kis semmiségek". Aki nincs tisztában a cukorbetegség természetével, a fenti panaszokkal, sajnos csak ritkán fordul orvoshoz.

A cukorbetegség szövődményei:

A cukorbetegségnek korai és távlati szövődményei lehetnek. 

A korai szövődmények néhány óra, esetleg nap, de sokszor néhány perc alatt is kialakulhatnak. Zajos, riasztó panaszokkal és tünetekkel járnak, ezért a beteg gyorsan orvoshoz kerül. A korai szövődmények figyelmeztető tüneteit mindenkinek ismernie kell. Akkor alakulnak ki, amikor a cukor-szint a megengedhetőnél alacsonyabbra esik, vagy kritikusan magasra hág.

A legfontosabb korai szövődmény a hypoglikémia. Ilyenkor a vércukorszint nagyon alacsony. Elsősorban az I. típusú, tehát az inzulinnal kezelt cukorbetegeken fordul elő, de a tablettával kezelteken is jelentkezhet. 

Általában diétahiba, a szokásosnál nagyobb-tartósabb fizikai megterhelés váltja ki. Különösen gyakori a frissen kialakult I. típusú cukorbetegségben, még az orvosi ajánlások pontos betartása mellett is. A szövődmény néhány perc, néhány óra alatt bontakozik ki. Éhségérzet, gyakran csuklótájról kiinduló verejtékezés, nyugtalanság, fejfájás, szájkörüli és ujjzsibbadás, ingerültség, a kezdeti panaszok. Fokozatosan gyanús, fölöttébb furcsa viselkedés jelentkezhet. Elveszítheti önkritikáját, ezért bohóckodhat, vagy környezetével ok nélkül kötekedhet, a különben merően békés természetűnek ismert beteg. A szokatlan magatartásváltozás akár a toporzékolásig fajulhat, környezetében komoly riadalmat keltve. Ilyenkor csak kényszerrel fékezhető meg a tomboló áldozat. Gyakran az is megtörténik, hogy a gyanútlan laikusok részegnek minősítik, megbotránkoznak és epés megjegyzések közepette önérzetesen, távoznak, sorsára hagyva a segítségre szorulót! 
*karakterváltozás, remegés, sápadtság, nagyfokú verejtékezés, homályos látás, szédülés, fejfájás, farkaséhség, nagyfokú gyengeség

Ha a segítség továbbra is elmarad ijesztően, görcsösen rángatózva, vagy minden átmenet nélkül elveszítheti eszméletét a beteg. Közben sérülhet, nyelvét elharaphatja, vizeletét akaratán kívül maga alá engedheti.

A hypoglikémia gyors felismerése nagyon fontos! Ezért ajánlatos, hogy minden cukorbeteg tartson a személyi igazolványában tájékoztató kártyát. Az állapot minden panasza és tünete látványosan megszüntethető valamilyen édességgel, leginkább szőlőcukorral. Ezért minden érintett a kártyán kívül szőlőcukor tablettát is hordjon magával, gyanús esetben azonnal kapjon be néhányat. 

Bizonyos idő után, általában minden cukorbeteg kellő tapasztalatra tesz szert, és a hypoglikémiával kapcsolatos rosszullétet viszonylag biztonságosan elkerüli. A fenti ajánlásokat azonban, minden váratlan eshetőségre számítva feltétlenül érdemes megfogadni!

A jó szándékú kívülálló akkor jár el a leghelyesebben, ha az ismert és a furcsán viselkedő cukorbeteget édességgel kínálja. Ha a beteg a segítséget nem fogadja el, valószínű, hogy már "kikapcsolt", már nem ura cselekedeteinek. Ezért ilyenkor, vagy ha már eszméletlen, orvost kell hívni. Semmiféleképpen nem szabad az eszméletlen beteg szájába folyadékot önteni, vagy evésre noszogatni.

hyperglikémiás eszméletvesztés a másik véglet: a vércukorszínt a normálisnál négy-ötször magasabb. 

Szinte kizárólag az I. típusú cukorbetegségben szenvedőt fenyegeti, de a II. típusúban is jelentkezhet. 

Előfordul, hogy a cukorbetegség hyperglikémiás eszméletvesztéssel kezdődik. A hosszabb ideje fennálló cukorbetegségben gyakori, főleg akkor, ha a beteg nem tartja be az ajánlásokat, vagy ha valamilyen más betegség is fellép (pl. influenza, műtét, sérülés, tüdőgyulladás, stb.)   Ez a szövődmény lassabban alakul ki, mint a hypoglikémia. Általában néhány napos étvágyfokozódás, nagyfokú szomjúság, nagy mennyiségű vizeletürítés, jelentős testsúlycsökkenés előzi meg.

*nagyfokú szomjúság, bőséges vizeletürítés, száraz bőr, farkaséhség, homályos látás, aluszékonyság,  hányinger-hányás
Egyre fokozódó gyengeség, hányás, hasi fájdalmak jelentkeznek, végül a beteg kiszárad és fokozatosan elveszíti az eszméletét. Nagyon jellemző, hogy lehelete az aceton szagára emlékeztet, a légzése pedig szokatlanul mély és ritka. Ez az állapot is feltétlenül orvosi segítséget igényel.

A cukorbetegség távlati szövődményei többnyire a cukorbetegség több éves fennállása után jelentkeznek és a beteg sorsát döntően befolyásolják. 

Jellemző rájuk, hogy apránként, szinte észrevétlenül, alattomosan jelennek meg, de akkor aztán "csőstől"! 

Elsősorban a betegségét elhanyagolót fenyegeti az erek és az idegek károsodása.

A hajszálnyi, vagy az annál is vékonyabb erek a cukorbeteg szervezetben jellemző elváltozásban szenvednek. Ez, a szakemberek által "diabeteszes  microangiopáthiának" nevezett, fokozatosan kialakuló elváltozás főleg a szemet és a vesét veszélyezteti. A folyamatok nagyon pontosan követhetőek a szemfenék vizsgálatával: a szem nemcsak a lelket, hanem a cukorbetegség súlyosságát is tükrözi. Az általa okozott panaszokat a betegek legalább háromnegyede elkerülheti, ha az ajánlásokat pontosan betartja. 



A "diabeteszes macroangiopáthia" nem egyéb, mint a napjainkban sokat emlegetett, de a szokványoshoz képestfelgyorsult érelmeszesedés. Szokványos érelmeszesedésben a ceruzabélnyinél vastagabb verőerek elszűkülnek és faluk egyre merevebbé, válik.


Ez, a civilizációs betegségek nagyméretű elterjedésében főkolompos szerepet betöltő folyamat szinte minden egészséges embert érint. Csakhogy, amíg a nőknél ballag, mint az aggastyán,  addig férfiaknál halad, mint a férfi a ranglétrán.

Cukorbetegségben az érelmeszesedés nem válogat a nemben: rohan, akár a suhanc, mind a női, mind a férfi cukorbetegnél. Főleg a szív, az agy és az alsó végtag ereit érintheti.

Az elhanyagolt cukorbeteg szervezetében nemcsak az erek, hanem egyes idegek is felmondhatják a szolgálatot. Főleg az alsó végtag érzőidegei, vagy a különböző belső szerveket vezérlő idegek sérülhetnek. Ilyenkor beszélünk diabeteszes neuropátiáról. 


Hasonlítsunk egy egészséges emberi szervezetet egy álomországhoz: a kormány a helyzet magaslatán, a parlamentben meghitt a hangulat, a munkaadók-, és vállalók váll-váll mellett tolják a társadalom szekerét, a kisember jókedvében nem tudja összefogni a száját, a gazdasági élet működik, akár a karikacsapás. Nos, képzeljük  el mi történne ebben az országban, ha a szállítás és a hírközlés fokozatosan megbénulna. A cukorbetegség távlati szövődményei éppen hasonló drámai helyzetet teremthetnek.

A szűkült verőerek egyre kevesebb vért szállítanak a szervekbe, ezért az érintett szervek működése akadozóvá válik. Talán az idegek (példánkban a hírközlés) is a csökkent vérellátás miatt sérülnek.

A panaszokat tulajdonképpen a fenti történések változatos társulása okozza. Ha részleteznénk kötetnyi terjedelemre lenne szükség.

 A betegségét elhanyagoló cukorbeteg azt kezdi észrevenni magán, hogy a látása romlik, egyre többször olyan érzése támad, mintha zuhanna, vagy mintha liftben ülne. A javakorabeli, tekintélyes pocakot eresztett férfiember már a mellette ellibegő csinos lány felé is csak óvatosan mer pillantani, mert tudja: hogyha hirtelen elfordítja a fejét, azonnal megszédül. Sűrűsödő fejfájásainak az eddig jól bevált Algopyrin is már csak irgalmas sóhaj. Lassacskán, egyre komótosabban kell lépkednie, mert ha szaporázza, alattomos görcs kapkod a vádlijába, és rögtön megálljt parancsol. A fotel, az ágy egyre vonzza és vonzza...


"Egy-két emelet után jó lenne megállni, mert a levegő sem elég, a mellkasomba pedig mintha valami rettenetes eszközzel belemarkoltak volna, és kíméletlenül szorongatnák. A szívem kezd önálló életet élni, néha elszabadul, máskor meg-megáll, sokszor a fülembe költözik, és ott zakatol", panaszolja az érintett.

Az eddigiek csak csekély kis ízelítők a cukorbaj távlati szövődményei által okozott panaszokból. Sorolhatnám még a fogak, a fogíny, az egész emésztőrendszert érintő nyavalyákat. 
Folytathatnám a gerincoszlop, az ízületek, az érzékszervek, a vese, a nemi szervek, sokszor önállónak vélt betegségeivel. Külön misét érdemelne az idegek, az agy megbetegedései által okozott panaszok halmaza: a minden előzmény nélküli bénulások, az évekig tartó ágyhozkötöttség, a kiszolgáltatottság. Az egyszerű meghűlés, amely egy egészséges szervezetben szót sem érdemelne, a cukorbetegnél akár végzetes is lehet.

A felsorolást, a hangsúlyozást csak abbahagyni lehet, lezárni nem! 

Összefoglalásként elmondható, hogy a cukorbetegség késői szövődményei az érintett szervezetet óriásléptekkel" öregítik. Az évek biológiai szempontból, az elhanyagolt cukorbetegségben - keveset mondok - duplán telnek!

A megelőzés fontossága:

Azzal kezdem, hogy köszönet mindazoknak, akik eddig figyelemmel kísérték soraimat. Remélem, hogy sikerült fölkeltenem néhány, magát egészségesnek tudó érdeklődését is. Ebben a fejezetben legalább annyira szeretném hozzájuk is címezni mondanivalómat, mint amennyire a cukorbetegekhez és az elhízottakhoz.

Úgy érzem, hogy szándékom megvalósításának legnehezebb és egyben legfontosabb részéhez érkeztem el. Meg kellene győznöm Önöket arról, hogy a jelenlegi zsír- és cukorfogyasztásunk, életvitelünk, táplálkozási- és mozgási szokásaink egyre inkább tarthatatlanok. Évszázados, de inkább évezredes hagyományaink felett kell pálcát törnöm: édességgel jutalmazzuk gyerekeinket, koplalással büntetjük őket. El kellene hitetnem azt, hogy ünnepelni eszem-iszom, dinom-dánom nélkül is lehet. Meg kellene győznöm a szülőt, a nagyit, hogy ne magas cukortartalmú édességgel kedveskedjék gyerekének, unokájának. Mindezt egy elképesztő és szabadon agyonreklámozott cukortúlkínálat mellett. 

Tudatosítani kell Önökben azt, hogy a magyar táplálkozási és mozgási szokásoknak oroszlánrészük van abban, hogy országunk a világon "éllovas" olyan betegségekben, melyek egyértelműen életvitelünkből fakadnak. Rá kell ébresztenem Önöket arra, hogy az egészségünk pénzben kifejezhető érték. Megtartása, vagy elherdálása a társadalmi szolidaritás elvén (a keresőképes a keresőképtelenért, a gazdag a szegényért fizet) működő egészségügyi rendszerben nem magánügy! 

A feltartóztathatatlannak tűnő cukorbetegség és az érelmeszesedés megfékezése mindnyájunk közös érdeke. Ha ezeket a feladatokat nem sikerül megvalósítani, akkor az mindnyájunk jólétére kihat, gyerekeink jövője sínyli meg. A cukorbaj, az elhízás, az érelmeszesedés népbetegség. Terheit nemcsak a közvetlenül érintett beteg, hanem az ország összes, szolidarizáló lakosa kötelezően viseli.

 Az illetékes szakember, summásan mindezeket úgy fogalmazná, hogy "a közteher csökkentése közérdek". 

El kell tehát hitetnem önökkel, hogy az eddig felvázolt problémák megoldása csak közös összefogással lehetséges. Mindennapos panasz a rendelőben: vékony a pénztárca, magas a rezsi, drága az értékes élelmiszer. Mélységében átérezve a problémát, nem oldhat meg mindent egyedül az orvos. Önöknek is van tennivalójuk: a mindenkori kormányzattól el kell várnunk a korrekt informálást, nevelést, figyelemfelkeltést, és számon kérhetjük a szükséges és lehetséges anyagi háttér biztosítását. 

A demokráciák felkínálják a lehetőséget a közös érdekek képviseletére, de ezt a feladatot Önöknek kell vállalniuk.

Ugyanakkor, töredelmesen be kell vallanom: úgy vélem, hogy a cukorbeteg többet kellene tudjon a diétáról, mint az orvos.

ÖNÖK közvetlenül dönthetnek arról, hogy mennyi energiát szánnak az egészségükre. Ha nem élünk lehetőségeinkkel a továbblépés is reménytelen.

A cukorbetegség megelőzhetőségét illetően hadd folytassam azzal a szakirodalomból vett idézettel, amely szerint: "... az okok sorozatának  kiiktatásával cukorbetegség jelöltjeinek legalább 90 %-a nem kell, hogy élete folyamán cukorbajban megbetegedjék."

Az elkeserítő az, hogy a cukorbetegség és szövődményeinek kezelése súlyos milliárdokat emészt fel, pedig a megelőzés kulcsa kezükben van: egyszerű életmód-változtatás. Jótékony hatása semmivel sem helyettesíthető, sem a megelőzésben, sem a kezelésben. Megvalósítása többnyire csak hozzáállás kérdése.

Mindezek ellenére a feladat nagysága és nehézsége nem vitatható, de ezzel kapcsolatban idézek egy régen élt kínai bölcset: "Ha gyenge vagy, kidőlsz az út felénél, de azért ne feküdj le az út elején!" (K'ung fu ce).

A cukorbaj visszaszorítása a szív és érrendszeri megbetegedések automatikus csökkenését vonná maga után. Aki erejéhez mérten ebben a nemes feladatban nem vállal szerepet, az a saját, a gyerekei, a hozzátartozói jövőjéért tesz kevesebbet.


Mindezek után a megelőzési lehetőségek nem teljes igényű felsorolása következik, némi magyarázattal. Ajánlom minden egészséges ember, minden cukorbeteg-, és jelölt szíves figyelmébe és kérem, hogy fogadja jószándékú tanácsként.

A cukorbetegség és szövődményeinek megelőzési lehetőségei, a kialakult betegség legfontosabb kezelési módjai:


1.  Kedveskedjék gyermekének, unokájának gyümölccsel, olajos magvakkal, esetlegaspartam alapú édességgel, de semmiféleképpen ne cukrozott csemegével. Étkezéssel kapcsolatosan ne jutalmazza, és ne büntesse gyermekét. 


Egy szóval sem állítom, hogy ennek a merész tanácsnak könnyű eleget tenni, különösen a mai cukortúlkínálat mellett. Megértő türelmét kockáztatva és abban a reményben, hogy eddigi soraimat elolvasta, mégis bátorkodom néhány nagyon fontos szempontra felhívni a figyelmét. 

Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a magas cukortartalmú készítmény teljes mértékben hiányozhat táplálékainkból.  Akit nem szoktatnak hozzá az a későbbiekben nem is igényli. Az egyént
  egész életén keresztül végigkísérik az otthoni ízek. Felnőttkorban ezekről már nehész leszokni. 

Tudjuk, hogy az anya főztje utáni sóvárgás gyakran beárnyékolja még az idillikus mézesheteket is.

Táplálkozási szokásunk, jelenlegi cukorfogyasztásunk is a megszokásból ered. Tegye a kezét a szívére az a tehetősebb szülő, aki gyermekének nem adja meg a mindennapi édességét ma. Anélkül hogy sejtené: a  gyermekét módszeresen hozzászoktatja az édes ízekhez. Többnyire a család táplálkozási szokásai döntik el azt is, hogy a gyermek a későbbiekben kórosan elhízik, vagy testsúlya normális marad. Ugyanis, általában nem az elhízást örökli, hanem gyermekkorban alakul ki az elhízásért felelős táplálkozási szokása és a mozgásszegény életvitele.

Az eddigiek fényében nyilvánvaló, hogy ez a gyermek a cukorbetegség jelöltje, és hogy erre a veszélyre a meggondolatlan szülő juttatta!

Természetesen a cukor nem hiányozhat a táplálékainkból. Minden gabonaféle, gyümölcs, hüvelyes, burgonya, tej, tartalmaz cukorféleséget. A bajt nem ezek a természetes, hanem a nagy mennyiségben fogyasztott magas cukortartalmú édességek (édesipari termékek) és a túltáplálkozás okozza.

Az édesszájúaknak mesterséges édesítőszereket ajánlom szíves figyelmébe (aspartam, acesulfam, ciklamát, szacharin).


2.  Törekedjék arra, hogy a testsúlya normális legyen, ha fölösleges kilói vannak, feltétlenül, szabaduljon meg tőlük.


A normális testsúly nemcsak a megelőzésnek, hanem a kialakult cukorbetegség kezelésének is a legfontosabb lehetősége. Legtöbb esetben, az idejében elkezdett fogyás, a helyes diéta a kialakult cukorbetegség által okozott bajokat tartósan rendezi.

Hatásos fogyókúra és diéta nélkül cukorbaj nem kezelhető eredményesen! 

És most arra kérem, hogy az első fejezetet olvassa újra: a fogyás és a diéta fontosságának magyarázata következik: 

Micimackó reggel fogyókúrát tartott a tükör előtt.

A legtöbb kövérnél, a sok cukrot és zsíros ételt fogyasztóknál a vér inzulin szintje a kellőnél magasabb, ezért többnyire éhesek. Ha jóhiszeműen koplalnak, vagy ha túl szigorú fogyókúrára szánják el magukat, akár a hypoglikémiához hasonló rosszullétek is jelentkezhetnek. Ezt a rosszullétet legjobban a finomított cukor enyhíti, legalábbis átmenetileg. Sajnos erre sokan ösztönösen rájönnek, ezért éhségüket gyakran édességgel próbálják csillapítani. Természetesen, így vérük inzulinszintje automatikusan tovább emelkedik. A fokozódó inzulinszint fokozza az éhséget, a fokozódó éhség evést és inzulinszint-növekedést jelent ("róka fogta csuka, csuka fogta róka"). Közben a mérleg többet és többet mutat, a sejt ajtóin levő zárak (receptorok) száma pedig egyre csökken, és egyre inkább károsodnak. Kulcs ugyan van bőségesen, de zár nélkül az ajtó mégsem nyitható. Egyszer aztán a hasnyálmirigy is belefárad, képtelen fokozni az inzulintermelést: "beadja a kulcsot"...

És íme itt áll gyarló emberünk, immár a cukorbetegség boszorkánykörébe gabalyodva. Ha eddig "csak kövér" volt, a cukorbetegség "csak" célbavette. Ha viszont továbbra is az marad, vagy Uram boccsá', súlyában továbbra is gyarapodna, gyakran csak idő kérdése, hogy mikor válik cukorbeteggé.

Kilábalni az átkos boszorkánykörből többnyire csak úgy tud, ha éhségén néhány napig képes lesz uralkodni, és nem tűri, hogy éhsége, az édesség és a zsíros falatok utáni vágyakozása uralja őt. Ez viszont nem gyerekjáték: "...ordas fenevadak marcangolják a gyomromat, éhségtől kopog a szemem".
 
Vigasztalásul: a fogyókúra első napjai nehezek, aztán fokozatosan egyre könnyebbé és eredményesebbé válnak. Ha emberünk lemond a zsírról és a magas cukortartalmú édességekről és helyette a zöldséget, a főzeléket, a salátákat, a gyümölcsöket választja, akkor kínzó éhségérzete szinte napok alatt elcsitul: a sejt kinyitásához szükséges zárak száma máris növekedni kezd. Az inzulinszint sajnos még továbbra is magas marad, de ha sikerül a testsúly fokozatos csökkenését elérni, lassan beáll a normális szintre.

3.  Rendszeresen mozogjon, tornásszon, sétáljon, sportoljon a lehető legtöbbet, és még többet, és még többet! Gyerekét már kiskorától fogva szoktassa a sportra!

Ha az izmok dolgoznak a kulcs könnyebben  beletalál az említett zárakba, a sejtek ajtói is olajozottabban nyílnak a cukor előtt. A rendszeres izommunka jótékony hatását már néhány napon belül érezni lehet, illetve a vércukor csökkenés kimutatható.


4.  Kerülje a mértéktelen alkoholfogyasztást és a dohányzást!

5.  Párválasztás és gyerekvállalás vegye igénybe a genetikai tanácsadást!

6.  Éljen a Terhesgondozás nyújtotta lehetőségekkel!

7.  Ha a II. fejezetben ismertetett rizikó csoportba tartozik, feltétlenül kérje cukorszintjének meghatározását.

A felsorolt tanácsok (döntően az első négy) megvalósíthatóságán - és nem az inzulinon vagy egyeben -  áll vagy bukik a cukorbetegség megelőzhetősége és kezelhetősége. Gyanakvással kell fogadni azt a harsány ellenzékit, aki az inzulinellátás miatt aggódva akar politikai tőkét kovácsolni. Mellesleg Magyarország - Kanada után - a második volt a világon, ahol a cukorbetegek ingyen kapták az inzulint. 

A feladatok egyszerűnek tűnnek, de tudjuk, hogy a cukorbeteg és az elhízott élete örökös harc a kilókkal, az éhséggel és a diétás kihágások okozta lelki ismeretfurdalással.

Jelenlegi cukorfogyasztásunkat személyenként évi 13-14 kilóval kellene csökkentenünk, 3 000 000 kövéret kellene lefogyasztanunk. Ha sikerülne, akkor az lényegesen kevesebb beteget, és több tízmilliárd megtakarítást jelentene az országnak.

A diéta és a fogyókúra titkai:

Köztudott, hogy az ember - végszükségletben, táplálék nélkül - akár 15-20 napig is kibírja. Ennek az a magyarázata, hogy szervezetünk igen előrelátó. Ha többhöz jut, mint amennyire éppen szüksége van, akkor a fölösleget gondosan elraktározza, elsősorban zsír formájában. A szűkös napokon a zsírt visszaalakítja cukorrá, és a sejtek rendelkezésére bocsátja. Ebből az is következik, hogy aki többet eszik, mint amennyire szüksége van, az hízik, ha kevesebbet, akkor testsúlya csökken.

A több és a kevesebb mindenkinek mást-mást jelenthet. Hogy az ebből adódó esetleges zűrzavart elkerüljük a szakemberek a táplálékok energiaértékét pontos számokban kifejezhető kilókalóriában, illetve újabban kilóJoulban mérik. Rövidítése: kcal. vagy kJ. 1 kcal = 4, 2 kJ. 

Minél nagyobb az illető táplálék kalória értéke, annál jobban hizlal. A fenti és más megfontolások miatt a fogyókúrázónak és a cukorbetegnek ismernie kell a következő hét "féltve őrzött titkot":

  1.     Mennyi lenne a normális, vagy netán az ideális testsúlya?
  2.     Mennyi idő alatt ajánlatos az illető súlyt elérni?
  3.     Mennyi a szervezetének a kalóriaszükséglete, hogyan lehet ezt növelni?
  4.     Milyen a különböző táplálékok százalékos összetétele?
  5.     Mennyi a különböző táplálékok szénhidrát és kalóriatartalma?
  6.     Milyen gyakran ajánlatos étkeznie, egy alkalommal miből mennyit?
  7.     Mely típusú szénhidrátot ajánlatos kerülni, melyeket választani?
A fenti kérdésekre a válasz minden diétáskönyvben megtalálható. Diétáskönyv, mérleg, kalóriatáblázatok, cukorbeteg klubok látogatása, örökös tanulás és mások tanítása nélkül a fogyókúrában és a cukorbetegség leküzdésében tartós eredményt elérni: "csalfa, vak remény".  Íme egy mini diétáskönyv:

1.    Normális testsúly: Testmagasság (cm-ben) - 100 = X kg
Ideális testsúly: Normális testsúly - ennek 5%-a (férfi), -10%-a (nő).
Pl. 170 cm magasságú nő 
  • normális testsúlya: 170 - 100 = 70 kg.
  • ideális testsúlya: 70 -(70x0, 10)= 63kg.
2.    Havonta egy-két kg. fogyás a legajánlatosabb, ennél több már megterhelő, a végeredmény bizonytalan. Ennyihez viszont feltétlenül és következetesen ragaszkodjék. Az erőltetett fogyókúra végeredménye legtöbbször a kezdetinél is fokozottabb elhízás! A diéta megtanulása és betartása nem nehéz, a kitartás az, ami nem könnyű!  
Ha a fogyókúra  nem társul fokozott mozgással, az is megtörténhet, hogy a fogyás nem a zsír-, hanem az izmok tömegének fogyását eredményezi.  Aztán a diétába belefáradt áldozat ismét meghízik, de ekkor már kevesebb az izomtömege.  A fogyókúra így ronthat a helyzeten.  Ezért lenne helyesebb az örök életre szóló, helyes életmódról, mintsem  fogyókúráról beszélni.
3.    A szervezet kalóriaszükséglete a normális testsúlytól és a napi tevékenységtől függ. Pontos értékek kalóriatáblázatokban találhatók. Ha az illető az ajánlott kalóriaértéknél többet fogyaszt, akkor hízik, ha az előírtat, akkor a testsúlya (testtömege) változatlan, ha pedig kevesebbet, akkor fogy. Fogyni tehát csak úgy lehet, ha a napi kalóriaszükségletünknél kevesebbet fogyasztunk. Ezt a szükségletet elsősorban a mozgás növeli.
4.    Táplálékainkat négy alapvető vegyület alkotja, de ezek a vegyületek minden táplálékban különböző arányban fordulnak elő:
  • Cukorféleségek (helyes és közismert tudományos néven szénhidrátok):
Természetesek, pl.: gyümölcsök, búza, rizs, burgonya nagy része stb.
Finomítottak, pl.: kristálycukor-100%-ban, méz, édességek, cukrozott üdítők, igen nagy %-ban, stb.
  • Fehérjék (szója, sajt, hús, bab, stb. jelentős része)
  • Zsírok (szalonna, vaj, margarin, tejföl, tejszín stb. nagy része)
  • Rostok (a növényi eredetű élelmek jelentős része)
 A különböző táplálékok általában mind a négy összetevőt tartalmazzák. A modern tápanyagtáblázatok azt mutatják, hogy valamilyen táplálék 100 grammja hány gr. szénhidrátot (cukorféleséget) tartalmaz és hogy ennek a tápláléknak mennyi az összkalória értéke. (pl. 100 gr. búzadara 73 gr. szénhidrátot tartalmaz, kalóriaértéke pedig 340 kcal.; ezzel ellentétben,  pl. a szalonna teljesen más összetételű és jóval nagyobb a kalóriaértéke).

5.    A táplálékok összetevőinek megközelítő kalóriatartalma:
  •  1 gr. szénhidrát = 4 kal.
  •  1 gr fehérje       = 4 kal.
  •  2 gr zsír            = 9 kal.
  •  1 gr rost           = 0  kal
 A kalóriatartalommal kapcsolatban meg kell tanulni azt, hogy melyek azok a táplálékok, amelyek korlátozás nélkül-, melyek azok, amelyek csak mérve fogyaszthatók, valamint ismerni kell azokat, amelyek nagymennyiségű fogyasztásra egyáltalán nem ajánlottak.
6. Mindenkinek a napi hatszori étkezés a legajánlatosabb.
A napi étrend kalóriatartalmát meg kell tervezni, és arányosan elosztani. A szénhidrátokkal még bonyolultabb a helyzet, mert azt is ajánlatos tudni, hogy az egyes étkezések hány grammot tartalmazhatnak. Ajánlott, hogy a napi étrend 50% szénhidrátból, 20% fehérjéből és 30% zsírból álljon. A szénhidrát tartalmú élelmiszer a természetes szénhidrátra értendő: tartalmazzon minél kevesebb cukrot és finomlisztet, a lehető legtöbb magas rost, ill. korpatartalmú terméket. Ajánlatos jelentősen növelni a zöldség, saláta és színes főzelékek bevitelét, mérsékelten a gyümölcsökét. A finomított cukorféleségek használata káros.

 A II. típusú, elhízott cukorbeteg, illetve a még panaszmentes, fogyni vágyó tartson hetente egy-két gyümölcsnapot. Ezeken a napokon csak annyi gyümölcsöt fogyasszon - és semmi egyebet - amennyinek a szénhidráttartalma nem haladja meg a számára ajánlott napi mennyiséget. Ilyenformán, a napi szükségletnél kevesebb kalória kerül fogyasztásra, mivel a gyümölcsök fehérjét és zsírt gyakorlatilag nem tartalmaznak. Az általában nagy mennyiségben jelen lévő rostok kalóriaértéke nulla: testsúlycsökkenésre tehát bízvást számíthatunk.
Példa:
  Pl.: 174 cm-es nő, közepes munkánál, napi kalória szükséglete 2000 kcal.
       (ezt az értéket magam is táblázatból írtam ki).
 
 Ennek 50 %-át szénhidrát fedezze, tehát naponta megehet:

2000 X  0,50 = 1000 kcal.-t, vagyis : 1000: 4 = 250 gr. szénhidrátot.

A kiszámított, megengedett napi mennyiséget ossza el 10 felé: 25 gr.
Étkezzék háromóránként, a szénhidrátot a következőképpen ossza be:

reggeli     tízórai    ebéd        uzsonna    vacsora     utóvacsora
2/10=50gr.  1/10=25gr.    3/10=75gr.  1/10=25gr.    2/10=50gr.  1/10=25gr.

  A zsír és a fehérje kalóriatartalmát számolni bonyolult, de annyira azért nem is  fontos. Elegendő kalóriát és szénhidrátot számolni, valamint betartani a következő ajánlásokat:

 Az étrend viszonylag fehérjeszegény legyen, ennek is kb. fele növényi eredetű (lisztnemű, szója, hüvelyesek).  Az állati eredetű fehérjeforrások főleg a sovány húsok (csirke, hal, sovány marhahús vagy sertéshús, nyúl, vad) napi maximum 15 dkg. mennyiségben.  Sovány sajtok és felvágottak 5-10 dkg.-os mennyiségben, és maximum 5 dl tej és/vagy joghurt, kefir (a tejtermékek szénhidráttartalmát számolni kell).

 Az étrend zsírszegény legyen. Az állati eredetű zsírok helyett inkább a növényi eredetűek ajánlatosak; figyelem: az állati eredetű fehérjék igen jelentős mennyiségű zsírt is tartalmaznak, ezért kerülje a szalonnát, a kolbászt, a téliszalámit, a májkrémeket (ismétlem: az állati eredetű zsírok nemcsak hizlalnak, hanem az érelmeszesedés kialakulásában is főkolompos szerepet töltenek be).
7. Bebizonyosodott, hogy a különböző élelmek szénhidrátjai, különböző mértékben emelik a vércukorszintet, tehát különböző mértékben veszik igénybe a hasnyálmirigyet. A "glikémiás index" azt mutatja, hogy a kérdéses táplálék a szőlőcukorhoz képest hány százalékkal nagyobb, vagy kisebb vércukor-emelkedést hoz létre, azonos mennyiségű szénhidráttartalom esetén. Néhány fontosabb élelmiszer glikémiás indexe:
  • 30% alatt: gyümölcscukor, lencse, bab, szójabab, színesfőzelék, dió, korpás müzli, fekete bab, cékla paradicsom.
  • 30-50%: tej, joghurt, kefir, gyümölcs, spagetti, csonthéjas gyümölcsök, tejszínes fagylaltok.
  • 50-70%: zabpehely, banán, kukorica, főtt rizs, fekete kenyér, cukrozatlan gyümölcslé.
  • 70-90%: fehér kenyér, félbarna kenyér, sós sütemény, édes müzli, tejberizs, fehér liszt, kétszersült, a legtöbb főtt tészta, ostya, kalács, répacukor.
  • 90-120%: burgonyapüré, főtt burgonya, méz, gabonapehely, puffasztott rizs, rizspehely, normál üdítők.

Ha van lehetősége, a felsoroltakból válassza inkább az elsőket, az utolsókat inkább kerülje. Tehát azonos szénhidráttartalom esetén, az elsők kevésbé, az utolsók inkább emelik a vércukorszintet.

 Ismételten hangsúlyozom, hogy a fent leírtak a diétáskönyvek hozzávetőleges leegyszerűsítései, amiért a szakemberek szíves elnézését kérem. A célom csupán  az, hogy felhívjam a nagyközönség figyelmét a helyes diéta bonyolultságára. A szerkesztő úr beleegyezését megköszönve a következő könyveket ajánlom az önök figyelmébe: Fövényi--Papp: "Cukorbetegek diétáskönyve", Fövényi: "Cukorbajról cukorbetegeknek" II. kiadása, Fövényi--Szövérffy: "Inzulinnal kezelt cukorbetegek könyve.

Az elhízás egyéb szövődményei:

A normális testsúlyra törekedve nemcsak a cukorbetegséget, hanem az elhízás  egyéb, jól ismert szövődményeit is megelőzhetjük. Ezek a cukorbetegségen kívül a következők:
  • Szív-, és érrendszeri szövődmények (magas vérnyomás, szívelégtelenség, az érelmeszesedés felgyorsulása, visszértágulat-lábszárfekély, nyirokkeringési zavarok)
  • A légzőrendszer működési zavarai, hajlam a különböző megbetegedésekre.
  • Mozgásszervi bántalmak (az ízületek idő előtti elfajulása-kopása, lúdtalp, ízületi lazaság, csökkent izomtónus, sérülékeny inak).
  • Emésztőszervi megbetegedések (a máj zsíros elfajulása, epekövesség, epehólyag működési zavarok, emésztési rendellenességek).
  • Idegrendszeri problémák (fejfájás, szédülés, gyengeség, lelki zavarok: szorongások, bűntudat, kényszercselekedetek).
  • Nőgyógyászati zavarok (menstruációs zavarok, szövődményes terhesség-, és szülés, gyakoribb halva születés).

  Az elhízás alattomos, 30-40 évvel a megjelenése után gyilkol, de már az utolsó 10-15 évben megnyomorít. Az elhízott ember átlagéletkora legalább 10 évvel kevesebb a normál súlyúakéhoz képest.

Végezetül néhány általánosság, majd jó tanács, elsősorban cukorbetegeknek: 

A cukorbeteg kezdetben kétkedéssel, szorongással veszi tudomásul betegségét. A kezdeti riadalom miatt néhány hétig az ajánlásokat általában be is tartja. A betegség természete azonban olyan, hogy látványos javulás, vagy rosszabbodás csak távlatilag várható. A javulás, ill. a panaszmentesség is csak kitartó, makacs következetességgel, életre szóló örökös küzdelemmel tartható fenn.

A szomorú tapasztalat szerint, ez csak nagyon kevés betegnek sikerül. Valamilyen téves elképzelés szerint az a balga hit alakul ki, hogy a diétát, az életmód-változtatást a tabletta helyettesíti, ha meg ez sem segít végső reménynek, ott van az inzulin. 

Az inzulinra valóban sor kerülhet a II. típusú cukorbetegségben is. Azonban ha ezt fölajánljuk, szinte kivétel nélkül minden beteg a "struccpolitika", a halogatás híve. Közben telnek az évek, a szövődmények kíméletlenül meg-megjelennek, egyre nehezebben uralhatók. 

És végezetül néhány egyszerű de megfontolandó, konkrét tanács:
  • Különös gonddal kezelje fogát és a lábát.
  • Ha diétája összeállításában járatlan, kérjen orvosától minta diétát.
  • A meghatározott szénhidrátmennyiséget minden esetben fogyassza el.
  • Ha saját maga állítja össze diétáját, legalább két hétig vezessen naplót, jegyezzen fel minden elfogyasztott ételt és italt, ennek mennyiségét, kalóriatartalmát, az elfogyasztás idejét és kérje ki erről orvosa véleményét.

Remélem, hogy tájékoztatómmal valamelyest hozzájárultam ahhoz, hogy a cukorbetegség komolyságát mindenki felmérje, hogy sikerült megmagyaráznom a szülőnek azt, hogy gyerekeink túlzott cukorfogyasztása, esetleges túltáplálása miért veszélyes. A cukorbeteg, és a jelölt sorsának a kulcsa elsősorban saját kezében van, a jelentéktelennek tűnő ajánlásokat érdemes betartani. Ha ennek szükségességéről sikerült meggyőznöm, úgy vélem, könnyebb lesz elviselnie az Önre nehezedő, plusz megterhelést.


 Köszönöm Dr. Fövényi József és Dr. Tarkó Mihály támogatását, a tájékoztató összeállításához nyújtott szíves segítségét.

Kívánok mindnyájuknak sikeres diétázást, fogyókúrát és jó egészséget:

1992 Tiszaújváros.  (2012-ben némileg módosítva)

Dr. Szabó-Maák Sándor